2015. szeptember 28.

[44.] Mindenhol jó, de legjobb…

Két csodálatos hónap következett az Új-Zélandon töltött idő után. Hawaii-on keresztül Kanadába repültünk, ahol az idő nagy részében pihentünk és élveztük a kanadai nyarat. Persze a környék látnivalói nem maradtak ki a programból, szóval eljutottunk ötből három nagy tóhoz, Torontóba és a Niagara-vízeséshez.

a Niagara-vízeséstől szó szerint égnek áll a hajad

Ezután visszamentünk Amerikába – mivel Hawaii-on már beléptünk az USA területére – és New Hampshire állam egy kis településén töltöttünk három fantasztikus hetet. Az utazás, a folyton úton levés helyett itt is a lelassulásé, a befelé figyelésé volt a főszerep, illetve a régi és új barátokkal töltött idő is felejthetetlen élményeket szerzett. A két hónapról pont ezért nem készült beszámoló, mivel „nem csináltunk semmi érdekeset”. Persze számunkra talán ez a két hónap volt az utazás csúcspontja.

New Yorkból természetesen fapadossal repültünk haza

Augusztus végétől újra Magyarországon vagyunk, vegyes érzésekkel jöttünk, mert bár vártuk már a családdal és a barátokkal való találkozást, de őszintén szólva egy picit maradtunk volna még. Amikor a pilóta letette a gépet Ferihegyen, elmorzsoltam magamban egy könnycseppet, mivel gyerekkorom egyik legnagyobb álma vált azzal valóra, hogy szó szerint körbeutaztuk a Földet. Remélem Te is, aki most ezt a sorokat olvasod, hiszel magadban, kitartasz és sikerül elérned álmaidat. Végezetül azzal búcsúznék, amit egy 95 éves amerikai néni tanácsolt nekem az életben való boldoguláshoz: HAVE FUN.